A rugalmas foglalkoztatásról
47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről
6. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a (2)–(4) bekezdés szerinti eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.
(2) Az Mt.-t a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy:
a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja,
b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,
c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.
(3) A (2) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.
(4) A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.
7. § Az 1–6. §-ok szerinti rendelkezésekkel kapcsolatos további részletszabályokat a Kormány rendeletekben határozza meg.
Jogforrások
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény nem tartalmazza ugyan az „atipikus” és a „rugalmas” kifejezéseket, de több része annak minősül:
Mt. XV. fejezet „A munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok”-ban a következő atipikus foglakoztatásként vehető formákat szabályozza:
83. A határozott idejű munkaviszony
84. Munkavégzés behívás alapján
85. A munkakör megosztása
86. Több munkáltató által létesített munkaviszony
87. A távmunkavégzés
88. A bedolgozói munkaviszony
89. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony
48. Munkaidőkeret
Mt. XVI. fejezet „A munkaerő-kölcsönzés különös szabályai” külön fejezetben található.
Mt. XI. fejezet A munka- és pihenőidő fejezetében 48. pontban Munkaidőkeret és 50. pontban található Kötetlen munkarend, ez ugyan nem atipikus munkavégzés, mégis indokolt velük foglalkozni, mivel rugalmas munkaidőt biztosít. A rugalmas munkaidő bizonyos korlátozását biztosítja a törzsidő-peremidő szerinti szabályozása, melyet azonban az Mt. nem tartalmaz, de megismerését szükségesnek tartjuk.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényt (Efo.tv.) az Mt. 89. pontban lévő szabályozásnál figyelembe kell venni.
A munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. törvény tartalmazza a VII/A fejezetben a távmunkára vonatkozó eltérő munkavédelmi szabályokat.
Határozott idejű munkaviszony[1]
A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződés megkötésekor előre megállapodnak a munkaviszony hosszában, ennek lejáratánál a munkaviszony automatikusan megszűnik, nincs szükség felmondásra. A munkaszerződésben rögzítik a munkakört, a bérezést, természetesen belefoglalhatják az alkalmazni kívánt atipikus elemeket is.
Amennyiben a munkavállaló tovább dolgozik a szerződésben foglaltakon túl, már érvénytelen munkaviszony áll fenn, ezért új szerződést kell kötni. (Továbbdolgozással a korábbi Mt. szerint automatikusan a munkaviszony határozatlan idejűvé vált.)
A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is.
A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására[2].
Határozott idejű munkaszerződés kötésének rendellenes gyakorlását jelenti, ha meghatározott munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül - vagyis a munkavállaló jogos érdekeinek csorbítását eredményezően – néhány hónapos időtartamú határozott idejű munkaszerződéseket „hosszabbítgatnak” folyamatosan a munkavállalóval, ami azt okozza, hogy a munkáltató kikerüli a felmondási (azon belül a felmentési) időre járó távolléti díj, valamint a végkielégítés címén fizetendő többhavi távolléti díj fizetésének a kötelezettségét[3].
Munkavégzés behívás alapján[4]
A behívásos munkavégzés egy részmunkaidős munkaviszony, amelynél legfeljebb napi hat óra időtartamban dolgozhat. A munkaidőkeret tartama nem haladhatja meg a négy hónapot, továbbá a munkaidő-beosztást minimum három nappal korábban kell közölni a munkavállalóval. (Ez a foglalkoztatás nagy rugalmasságot igényel a munkavállalótól, mivel a munkavégzési kötelezettségről csak három nappal előbb értesül, egyébként csak "várakozik” a munkavégzésre.)
Ha a munkáltató nem használja ki a munkaidőkeret időszakára eső óraszámot, a különbözetre is meg kell fizetnie a munkavállaló alapbérét.
Munkakör megosztás[5]
Ebben a foglalkoztatási formában általában két munkavállaló felosztja a munkakört egymás között, és kettejük munkája tesz ki egy teljes munkaidős munkakört. A munkáltató tehát legalább két munkavállalóval köt egy teljes munkaidős szerződést egy munkakör ellátására.
A munkavállalók közös felelősséget vállalnak arra vonatkozóan, hogy legalább egyikük mindig ellátja a munkakörhöz tartozó feladatokat, tehát abban az esetben, ha egyik munkavállaló akadályoztatva van, a másik (vagy kettőnél több munkavállaló esetén a többi munkavállaló) köteles a munkakörhöz tartozó feladatokat ellátni.
A munkakör megosztása többféleképpen működhet. A munkakört fel lehet osztani az elvégzendő feladatok alapján, mely esetben csökken a közös felelősség – ez az ún. állásfelosztás (job splitting). Az un. work sharing esetén egy kitűzött cél érdekében elvégzett munkákat, feladatokat és munkaidőt osztanak szét a munkavállalók között. A felsővezetők körében terjed a top sharing, amikor a vezetők egymás között osztják el a szakmai vezetéshez kapcsolódó munkákat.
A gyakorlatban ez többféleképpen alakulhat: működhet úgy, hogy az egyik nap az egyik munkavállaló dolgozik, a másik nap a másik, vagy akár úgy is, hogy a délelőtti és a délutáni munkaidőt osztják a munkavállalók ketté (vagy kettőnél több részre, amennyiben kettőnél több munkavállaló vesz részt a munkakör megosztásban).
Elsősorban akkor javasolt bevezetni, ha nem hosszú távú, hanem többnyire rövid távú, azonnal elvégezhető feladatok vannak az adott munkakörben. Nagyon jól működhet a megosztott munkakör ott is, ahol a munkavállaló nem tud teljes munkaidőben dolgozni, de a munkaszervezet jellege miatt szükség van arra, hogy teljes munkaidőben ellássák a feladatokat. Például: néhány év távollét után a munkaerőpiacra visszatérő kisgyermekes édesanyák számára lehetne megfelelő foglalkoztatási forma ez, akik hosszú távon nem tudnak 8 órát vállalni, a munkát és a gyermeknevelést könnyebben összeegyeztethető 4 órát azonban szívesen vállalják.
A munkaviszonyt a munkáltató és bármelyik munkavállaló is felmondhatja. Ha a munkavállalói felmondás révén a munkavállalók száma egy főre csökken, akkor a munkaviszony megszűnik.
Több munkáltató által létesített munkaviszony[6]
Ebben a foglalkoztatási formában a munkavállaló ugyanazt a tevékenységet több munkáltató felé teljesítheti akár egyidejűleg, akár időben elkülönülten. Ez a sajátosság utalhat a munkáltatók kapcsolatára is, hiszen ezt a foglalkoztatási formát olyan társaságoknál célszerű alkalmazni, amelyek egy vállalatcsoport tagjai és az egyes munkáltatóknál felmerülő azonos feladatokat egy személy el tudja látni. Mindemellett a jogszabály nem határoz meg semmilyen összefonódási feltételt az ilyen munkaviszony létrehozásához, így akár teljesen független munkáltatók is alkalmazhatnak egy munkaviszony keretén belül egy alkalmazottat.
A feladatok ellátása – a betöltött munkakör jellegéből adódóan, vagy a munkáltatók igényeihez igazodóan – történhet úgy, hogy a munkavállaló munkaideje megoszlik az egyes munkáltatók között, (például két cég közösen alkalmaz egy könyvelő kollégát, aki meghatározott óraszámban végez munkát egyikük és a másik részére). Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy a munkavállaló egyidejűleg dolgozik minden munkáltatónak (pl. egy irodaházban működő négy cég együtt alkalmaz egy recepcióst, akinek az esetében lehetetlen lenne időben megbontani, nyilvántartani, hogy éppen melyik cég vendégét igazítja útba, vagy melyik cég részére érkezett telefonhívást bonyolítja le).
Távmunkavégzés[7]
Hazánkban a távmunka jogi szabályozásának már évtizedes múltja van, hiszen az a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvénybe (továbbiakban Mvt.) kiegészítésként 2004-ben került be.
Távmunkavégzés esetén munkahely az a munkaszerződésben a felek által meghatározott helyiség, ahol a munkavállaló az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel rendszeresen a munkáját végzi.[8]
Az Mt. 196-197.§ rögzíti a távmunka alapvető előírásait a munkavégzésre.
Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.[9]
A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.[10] Általában egy fix helyszínt jelölnek meg távmunkavégzés helyszínének és nem teleházban.
Megállapodás
Távmunka esetén a munkáltató és a munkavállaló közös megállapodást köt melyet munkaszerződéseben rögzít.
Munkavégzés időtartama, nyilvántartása
A munkavégzés időtartama alap esetben kötetlen munkarendben jön létre. Jelenléti ív vezetése nem szükséges.
Munkakörülmények, munkaeszközök
Számos jogszabály közül a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletet kell kiemelni. A jogszabály egy 1991-ben megjelent Tanácsi irányelv szerint készült fő problémája, hogy elavult, pl. nem foglalkozik a laptopokkal. E jogszabály olyan munkakörökre vonatkozik, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is. Meghatározza a munkakörnyezetet, alkalmazott berendezéseket, ember-gép kapcsolatát.
Távmunka esetén a munkáltatóval megállapodhat a munkavállaló, hogy pl. saját asztalt, széket, esetleg számítógépet (titokvédelem) használ, melyek megfelelőek a jogszabály szerint.
Amennyiben a kockázatértékelés alapján megállapítják, hogy azok a vonatkozó rendeletet nem elégítik ki, úgy azt a munkáltatónak kell biztosítania.
Gyakori probléma, hogy a munkavállalónak csak egy laptopott ad a munkáltató, mely huzamosabb időtartamra nem alkalmas a munkavégzésre. Megfelelő képernyő és billentyűzet szükséges, mely kényelmesebbé és ergonómiailag elfogadhatóbbá teszi a tevékenységet.
Szükség esetén még biztosítandó a karfa ill. csuklótámasz, lábtartó és dokumentumtartó is.
Az éleslátást biztosító szemüveg szükségességét a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató beutalásával a szemészeti szakvizsgálat dönti el. A cég a költség- hozzájárulás mértékét belső szabályzatban rögzíti.
Több munkáltató jelezte, hogy számukra nehézséget jelen a cég központjától távol, távmunkában dolgozó munkavállalónál a kockázatértékelés végrehajtása, ezért az NGM Munkafelügyelet Főosztálya tájékoztatót adott ki a távmunka kockázatértékeléséről 2016. szeptemberben.
„Kockázatértékelési tevékenységbe a távmunkás munkavállaló is bevonható, így a kockázatok felmérése akár egy előre elkészített és a munkavállaló által kitöltött, aláírt checklista, valamint a távmunkahely fényképekkel történő dokumentálása útján is megvalósulhat, de az értékelés természetesen csak munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenység keretében történhet.”
Figyelembe véve, hogy a kockázatértékelés munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység[11] ennek a tevékenység lényeges pontját, a kockázatok azonosítását egy lelkiismeretes munkáltató nem adja át egy csekély munkavédelmi ismeretekkel rendelkező távmunkát végző dolgozójának. (Nem ismerheti a munkahely megvilágításával, érintésvédelemmel, ergonómiával, stb. kapcsolatos előírásokat.) Ha a cég munkavédelmi szakemberében helyszínre utazása problematikus, bízza azt egy helyi munkavédelmi szakemberre.
Személyi feltételek
A legfontosabb személyi feltételeket, tehát egészségügyi szempontból megfelelő legyen (előzetes és időszakos orvosi vizsgálat), legyen birtokában az alapvető munkavédelmi ismereteknek (előzetes és időszakos munkavédelmi oktatás).[12]
Munkavégzésre, munkahelyre vonatkozó megfelelő információk biztosítása a munkáltató fontos kötelezettsége. Ez a kötelezettség természetesen a munkavállalóra is kiterjed, pl. amennyiben nála, vagy családjánál koronavírus fertőzést állapítottak meg.
Többletköltségek
A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani (pl. telefon-, internetköltség).[13]
Home office
Az otthoni munkavégzés bizonyos alkalmakként eddig is bevált gyakorlat volt, amikor a munkavállaló kérte a munkaadót, hogy a rendkívüli helyzete miatt (pl. gyerek hozzátartozó betegsége, iskolaszünet) néhány napot otthonról dolgozhasson.
A home office alkalmazása egyre elterjedtebb, amiben a korona vírus járvány miatt bevezetett rendelkezések is hozzájárulnak.
A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érint hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet tartalmazza az Mt-re vonatkozó eltérő szabályokat.
- 6. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a munka törvénykönyvéről szóló Mt. a (2)–(4) bekezdés szerinti eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.
- (2) Az Mt.-t a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
- a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja,
- a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,
- a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.
- (3) A (2) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.
- (4) A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.
Megállapodás, munkáltatói tájékoztatás
Home office esetén elegendő a munkáltatónak írásban tájékoztatni a munkavállalót, hogy mely időponttól időpontig kell otthon dolgozni.
A munkáltató élhet az Mt-ben rögzített lehetőségével is. A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.[14]
(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.[15]
Amennyiben a munkavállaló várandós, a gyermeke 3 éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, akkor 16 éves koráig, hozzátartozója tartós ápolása esetén, legalább 50%-os egészségkárosodás esetén a munkavállaló nem kötelezhető más helységben történő munkavégzésre.[16]
A fenti előírások munkáltatói alkalmazása adott esetben kellemetlenek lehetnek a munkavállalónak.
Személyi feltételek és a többletköltségek tekintetében ugyan azok a szabályok vonatkoznak a home office-ban dolgozókra mint a távmunkásokra. A munkakörülmények és munkaeszközök esetében a távmunkától a home office annyiban tér el, hogy nem kell kockázatértékelést végezni. Továbbá míg a távmunkában általában állandó helyszínt jelölnek ki a munkavégzés helyszíneként, a home office-ban a munkavégzés helyszíne változó lehet.
A megfelelő adatvédelem kialakítására mind a távmunka mind pedig home office esetén szükséges. A távmunkavégzésnél teljes mértékben rendelkezésre kell állnia magas szintű informatikai rendszernek és technikai feltételeknek, addig a home officeban nincs ilyen magas elvárás, mivel ad-hoc jellegű, általában rövid távú munkavégzésről beszélünk.
Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony[17]
Vannak olyan foglalkoztatási helyzetek, amikor a munkavégzés sajátosságai miatt nem szükséges „hagyományos” foglalkoztatás, mert például a munka néhány nap alatt elvégezhető, vagy kizárólag szezonális jellegű és csak pár hetet vesz igénybe. Ez a határozott időre létrejövő munkaviszony egyik fajtája. A felek között már fennálló munkaviszony egyszerűsített foglalkoztatássá nem módosítható, a munkaviszony létesítésekor kell ebben a feleknek megállapodniuk.
Az Mt.-ben meghatározott munkáltató és munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíthetnek: mezőgazdasági idénymunka, turisztikai idénymunka, utazásközvetítői tevékenység. alkalmi munka.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér alapján az egyszerűsített foglalkoztatás során legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 %-a, garantált bérminimum esetén 87 %-a jár. Ez alapján a minimálisan kifizetendő bér 2020-ban 926 Ft/óra 85%-a, azaz 787 Ft/óra, vagy garantált bérminimum esetén 1211Ft/óra 87%-a, azaz 1054 Ft/óra.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló[18] törvény (Efo.tv.) több olyan sajátos előírást tartalmaz, melyek eltérnek az általános szabályoktól, pl.:
- A munkaviszony az adóhatóság felé elektronikusan vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül történő bejelentéssel jön létre. (A tv. mellékletében munkaszerződés minta található.)
- A szerződés megkötése és a munkavégzés megkezdése között a szerződéstől nem lehet elállni.
- Más munkakörben, munkahelyen, munkáltatónál egyoldalú munkáltatói utasítás alapján a munkavállaló nem foglalkoztatható.
- A határozott időre szóló időkorlátokat (5 év) nem lehet alkalmazni.
Idénymunka vagy alkalmi munka esetén a munkavállalót foglalkoztathatósági vizsgálatra lehet küldeni. Ez nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak, kivéve, ha a munkavállaló fiatalkorú vagy idősödő munkavállaló, illetve várandós, nemrég szült, anyatejet adó nő vagy szoptató anya.[19]
Rugalmas munkaidő
A rugalmas munkaidő valamint a rugalmas munkarend fogalmát az Mt. nem ismeri, de szabályozza a kötetlen munkarendet, valamint a munkaidőkeretet és az elszámolási időt, mely különböző rugalmasságot biztosít a munkáltató és a munkavállaló részére.
A rugalmas munkaidő és rugalmas munkarend lényegében olyan halmaznak tekinthetők, melyek különböző megoldásuk révén megkönnyítik a munkaszervezést, egyúttal családbarát intézkedéseknek is minősülnek.
Alapvetően a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, azonban a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.[20]
A rugalmas munkarendnek számos megoldása van, mint ahogy azt az anyag korábbi részeiben ismertettük (pl. behívásos munkavégzés, munkakör megosztás, távmunka). Ezeknek egyik eszköze a rugalmas munkaidő alkalmazása. A teljesen rugalmas munkarendhez tartozik a vezetői tevékenység munkaidejének szabályozása, ahol a vezetőnek a hivatalos munkaidőtől függetlenül el kell végeznie feladatait.
A rugalmas munkaidő nem feltétlenül jelenti a teljes rugalmasságot, hiszen meghatározható a törzsidő és a peremidő is. Bevezetésénél mindenképpen elemezni kell, hogy az adott tevékenység egyáltalán alkalmas-e az ilyen fajta munkarend bevezetésére, mivel pl. amennyiben kötött ügyfélfogadási idő van, azt a tevékenységet abban az időben a munkavállalóknak mindenképpen el kell látniuk, ezért a rugalmasságnak határt kell szabni.
- "törzsidő": ebben az (előre megállapított) időszakban mindenképpen munkát kell végezni, (például 12.00 -15:00 között kötelezően a munkahelyen kell tartózkodni.)
- "peremidő": a munkanapnak a törzsidőn kívül eső része, amikor a munkavállaló saját döntése alapján áll rendelkezésre, végez munkát.
Rugalmas munkaidőnél rögzített a napi és a havi legrövidebb (ami legalább a törzsidő hossza) és leghosszabb munkaidő (törzsidő a maximális hosszúságú peremidőkkel összeadva), illetve a különbözet következő időszakra való átvihetősége. Ezek azok a keretek, amelyeken belül a munkavállaló maga alakítja munkaidejének kezdését és hosszát.
Mivel a törzsidős-peremidős rendszer kötöttnek számít a munkajog szerint, ha valakinek heti 40 órás szerződése van, azt le is kell, hogy dolgozza a munkáltató által megadott időszakban, vagy ha napi 8 órás munkaidő került rögzítésre.
A megbeszélések ideje: a csoportos megbeszéléseket érdemes törzsidőben megszervezni azért, hogy mindenki élhessen peremidejének kötetlen beosztásával. Van úgy természetesen, hogy ez valamiért nem sikerül, akkor a helyzethez, csoporthoz alkalmazkodás fontos az egyén részéről.
Peremidő kezelése: a gyakorlat azt mutatja, hogy a törzsidő-peremidő rendszerben dolgozók többségében ugyanakkor vannak az irodában, mint korábban, a teljesen kötött munkarend alatt, és egymásra is ebben az idősávban számítanak.
Kötetlen munkarend[21]
Kötetlen munkarendről akkor beszélünk, amikor a munkáltató a munkaidő beosztás jogát teljes mértékben átadja a munkavállaló részére és erről a munkáltató írásban tájékoztatja munkavállalóját, ebben az esetben nem alkalmaznak törzsidőt-peremidőt.
Természetesen csak bizonyos tevékenységek esetén lehetséges ez a munkarend, pl. szalagmunka, vagy folyamatos ügyfélforgalom esetén nem megvalósítható. A megbízható munkavállaló kiválasztása alapvető követelmény.
A munkavállaló kötetlen munkavégzése esetén is fennáll a munkáltatónak munkavállalójára vonatkozóan a munkavégzés teljesítésének, feladatok ellátásának ellenőrzési joga. Ennek értelmében a munkavállaló bár nem folyamatosan, de a munkáltató kontrollja alatt áll.
Munkavállaló rugalmasan tud alkalmazkodni a vállalkozáshoz, ill. a megbízói igényekhez, amely főként egyenlőtlen terhelések esetén fontos tényező.
Olyan szakembereket is tud foglalkoztatni, akik kötött munkaidőben nem vállalnák a munkát a cégnél.
Munkaidőkeret[22]
A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban kell meghatározni és közzé tenni. A munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap.
A munkavállalót - a heti pihenőnapok helyett - hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg[23]
A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.
A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét:
a) a megszakítás nélküli,
b) a több műszakos, valamint
c) az idényjellegű tevékenység keretében,
d) a készenléti jellegű, továbbá a 135§ (4) munkakörökben
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani.[24]
Fiatal munkavállalók esetében a munkaidő egyenlőtlenül nem osztható be és heti munkaidőkeretben lehető őket legfeljebb alkalmazni, továbbá 12 óra napi pihenőidőt kell számukra biztosítani.[25]
A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.
A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártát követően, ha a munkaválla az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő által számolt munkabérnél kevesebben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni.[26]
Munkaidőkerettel kapcsolatos jogszabályváltozás 2020. április 25-től hatályosan:
A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló Korm. rendelet[27] bekezdésén kívül a Munka Törvénykönyvében meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet rendelhet el.
(2) A munkáltató e rendelet hatályba lépését megelőzően elrendelt munkaidőkeretet meghosszabbíthatja.
(3) Az Mt. bizonyos részeitől azonban nem lehet eltérni (Mt. 99. §, 104–106. §, nem érinti az Mt. 135. § (4) bekezdésében foglalt eltérési lehetőséget.)
(4) Az e rendeletben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.
A fentiek értelmében a munkáltatók egyoldalúan elrendelhetnek 24 hónapos munkaidőkeretet – azaz úgy, hogy nem kell kollektív szerződést kötniük a munkavállalóikkal.
A munkáltató két éven belül rugalmasan változtathatja a dolgozói munkaidejét: ha a munkavállaló néhány hónapon keresztül kevesebbet dolgozik (mondjuk egy világjárvány miatt), akkor ezt két éven belül bármikor ledolgoztathatja vele a munkáltatója. Így ha heti hat napokat kell dolgoznia egy ideig, akkor se jár érte túlóradíj, hiszen ez a munkamennyiség benne van a szerződésében.
[27] 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 6§ (2)
A szakmai tartalmat összeállította: Stefkó Judit, senior HR szakértő, IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.
2020. február 10.
A kép illusztráció, forrása: www.pixabay.com